A városka
kõfallal
volt kerítve, és két kapuja mellett
zömök bástyák õrködtek.
Észak
felé az égbe nyúló Kárpát
kékes-zöldes köntösén kúszott fel
az országút, mint egy világos szalag, amíg
elveszett a hegység hófödte kebelén.
Dél felé nyájas völgyek, kerek halmok
mutatkoztak, ahol vadalmafák virágoztak, és
rózsaszínû bokrok között kolompoló
nyájaikat terelgették a pásztorok. A
városka közepén álló
õrtoronyból a világ mind a négy
tájéka felé vigyázott Herman, a
toronyõr,
míg a felesége, egy tagbaszakadt asszonyság,
letette a fõzõkanalat, ha arra került a sor, hogy a
rezes
tülköt megfújja a piros cserepes
háztetõk
felett. A kémények békésen
füstölögtek odalent, és az ereszeken
macskák nyújtózkodtak a napsugárban. A
mély udvarokban vásznat fehérítettek a
napon, és a kapitányné éppen
virághagymákat dugdosott cserepekbe. Béke
és csend honolt a kis hegyi városkában, mintha a
tavaszi napok a végtelen tél után elhozták
volna a nyugodalmat onnan dél felõl, a nyájas
völgyekbõl, kerek halmokról. Csupán a
Poprád
zúgott még tavaszi árjával, de a zavaros
habok már zöld, virágzó gallyacskákat,
friss leveleket sodortak a Kárpát hosszan
elnyúló, kék köntöse felé. A zord
tél süvöltõ viharai, jeges zivatarai
után a
hegyi városka házikói szinte megifjodni
látszottak. A fatáblákat leszedegették az
ablakokról, az ablakközbõl
eltávolították a fûrészport és
a
vakolatot, amelyek a téli szelek, hidegek ellen
védelmezték a ház lakóit. Itt-ott
már az ablakot is kinyitogatták, habár az
öreg emberek eleget morogtak ezen újmódi
szokás ellen. Akkoriban kezdett divatba jönni a
kinyitható ablak. Az ólomkarikás, színes
üvegcserepek szinte megremegtek, amint a friss szél
meghimbálta az ablaktáblát. A
sárkányfejes esõcsatornák csöndesen
csurgatták még a tetõk vizét, de hó
már csak az észak felé esõ
háztetõkön
látszott. A nap mind közelebb jött a
Kárpát ködbe, felhõbe borult fejéhez.
A
távoli szorosból már idáig látszott
a fenyõk élénkzöld színe. Herman, a
toronyõr,
húsvét vasárnapján kihúzta
fejét a medvebõr süvegbõl, amelyet az
elsõ õszi szelek
megérkeztével fülére húzott, és
hajadonfõvel szólaltatta az áhítatos
hangú
húsvéti harangot. Hermanné kinyitotta az
eldugaszolt kürtõlyukat, és alantról a
városka polgárai gyönyörködve
nézték, hogy ismét fehér füst kanyarog
elõ kedves öreg tornyuk tetején. Az öreg
városkapitány udvarából
jókedvûen
integetett kezével Kéti felé a toronyba,
amidõn az
belefújt délben a kürtbe, míg Stoller
János, a városka mechanikusa és
mûszerésze
elõszedte a zugolyból ócska
táskáját, és szerszámai
tisztogatásához fogott. Nemsokára
bekövetkezik ugyanis az idõ, amidõn a
toronyórát meg
kell igazítania a téli havak, óramutatókat
elsöprõ viharok után. A
kéményseprõ,
Klebák Pál, mindennap egy másik
kéménybõl dugta elõ kormos fejét, a
kéményekben a hosszú tél után
csupán korom maradt a sódarok helyén. A
bástyák tájékán a városka
vitézei rozsdás kardokat és dárdákat
cipeltek elõ a bástyapincékbõl, míg
Horeczki, a
sánta trombitás, teli tüdõvel fújta
trombitáját a sáncokon kívüli
mezõn. A
városka vitézei, akik megrokkantak, megöregedtek a
háborúkban, amelyekért egykor külsõ
országokba is elmentek, kinyújtóztatták
fáradt tagjaikat, és arról beszélgettek,
hogy harminc esztendõ elõtt ilyenkor
kezdõdött a
háború odaát, lengyelföldön. Akkor
elmasíroztak a városkából, és
csaknem harminc esztendeig mindig verekedtek. Szolgáltak olyan
királyokat, akik azóta a másvilágra mentek
a hadakozást folytatni. A pápák meghaltak,
és az akkori gyerekekbõl szakállas-bajuszos
emberek
lettek. Öregségükben még egy rendes
csetepatéjuk sem akad itt a békés hegyi
városka szolgálatában, hiába õrzik a
rozsdás kapuzárakat és
begyöpösödött sáncokat. Igazán nem
érdemes elõvenni se már a régi
bivalybõr
zekéket. Az asszonyok, leányok, akik hajdanában
három országon keresztül tapogatták az
ujjaikkal a zsoldos katona bõrkabátját, annyira
megöregedtek, hogy már az imádságos
könyvben is csak az öreg betût látják. A
polgárok erkölcsei megjavultak, nem kell többé
beütögetni a fejüket a kocsmaasztalok mellett. Csupa
unalom a városi katona élete.Naponta több fajta
gyakorlatot kellett végrehajtania.
harlaj 1
startlap
jatékstart
lovagok
Falusi élet